Gyermekbetegségek

Táplálékallergia tünetei gyerekeknél

Az elfogyasztott táplálék túlérzékenységi reakciót válthat ki. Szűkebb értelemben táplálék allergiáról csak az azonnali, IgE- tí­pusú hiperszenzitivitási reakció esetén beszélünk. Hétköznapi szóhasználatban azonban az allergia és túlérzékenység fogalma keveredik, nem különül el élesen. Normális esetben az elfogyasztott táplálékkal szemben az immunrendszer toleranciát biztosít, tehát a szervezetbe bekerülő idegen fehérje nem jelent veszélyt a szervezet számára, nem vált ki gyulladásos reakciót.

Allergiás reakciók okai

Amennyiben bizonyos táp­lálékokkal szemben nem alakul ki immuntolerancia, vagy sérül valamilyen okból (pl. gyulladás), a szervezetbe került táplálék ak­tiválja az immunrendszert, mely révén gyulladást keltő anyagok szabadulnak fel (pl. hisztamin), melyek a gyomor- és bélrendszer működésére, a bőrre, a légzőrendszerre és a szívműködésre egyaránt hatnak, és aminek következményeként allergiás reakció jön létre.

A táplálékallergiás megbetegedések száma az egész világon emelkedik. Ennek oka az iparosodásban, a növekvő környezetszennyezésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításukkor alkalmazott eljárásokban keresendő.

Tünetek

A táplálékallergia tünetei kialakulhatnak a táplálék elfogyasz­tását követően azonnal, 2-3 óra múlva, nem IgE-típusú reakció ese­tén akár néhány nap múlva is. Tünetei: hányás, hasmenés, görcsös hasi fájdalom, kipirulás, viszketés, csalánkiütés, a garat és a torok viszketése, duzzanata, gombócérzés, nehézlégzés, vérnyomásesés, eszméletvesztés, legsúlyosabb esetben anafilaxiás sokk, mely élet­veszélyes állapot. A túlérzékenység lassan kialakuló formájának tünetei: étvágytalanság, hasmenés, vérszegénység, ekcémás.

Bőrelváltozások, fogyás vagy súlyállás, reflux

A leggyakoribb táplálék allergének csecsemő- és gyermekkor­ban a tehéntej, tojás, és szója, melyek gyakran csak átmenetileg okoznak problémát, és 2-3 éves korra kinőhetők. Felnőttekhez ehhez jön még az olajos magvakkal, gabonafélékkel, húsokkal, hal­lal, kagylóval szembeni túlérzékenység.

Mogyoró allergia

A földimogyoróval szem­beni allergiás reakció a legsúlyosabb, sokszor halálos kimenetelű. Ez a legerősebb allergénként ismert tápanyag, általában több éves szigorú étrenddel sem csökken iránta az érzékenység. Az ételal­lergia diagnózisa a teljes elvonást (eliminációt) követő tünetmen­tesség, majd az adott étel visszaadására (provokációra) jelentkező tünetek alapján állítható fel.

A gyümölcsök és zöldségfélék főként azoknál váltanak ki allergiás reakciót, akik légúti allergénekre is érzékenyek, és a tünetek főként a pollenszezonban jelennek meg, az úgy nevezett keresztallergia mi­att. Fogyasztásuk után ajak-, torok-, és szájpad viszketés, duzzanat jelentkezhet, de gyomor-, bélrendszeri tünetek, sőt ritkán életveszé­lyes állapot is kialakulhatnak. Oka az, hogy az allergiát kiváltó pol­len egy kis fehérjeszakasza megegyezik a rendszertanilag távol álló növény egy hasonlóan apró fehérjeszakaszával.

Keresztallergia

Minél közelebbi két faj között a rokonság, annál jobban hasonlítanak különböző antigén­jeik. Pl. aki egyfajta rákra allergiás, az nagy valószínűséggel minden rákra, a homárra, langusztára, kagylóra, osztrigára is. Aki allergiás a tyúktojásra, az valószínűleg minden madár tojására allergiás, illetve a tejfehérje-allergiában a marhaszőr is tüneteket okozhat.

Jegyezzük meg! A tehén­tejben kb. 20-féle allergiás reakciót kiváltó vegyület található, ezek közül legfontosabbak a laktoglobulinok, a laktalbumin és a kazein. A különböző állatok (tehén, kecske, juh, bivaly) teje nem cserélhetők ki a diétában a közöttük lévő keresztreaktivitás miatt.

Leggyakoribb keresztallergének:

  • Nyírfa: alma, körte, cseresznye, őszibarack, sárgabarack, szil­va, kiwi, mogyoró, dió, mandula, zeller, sárgarépa, burgo­nya, paradicsom, kesudió, meggy, őszibarack, sárgabarack, kiwi, avokádó, spenót.
  • Égerfa: mandula, alma, zeller, cseresznye, mogyoró, őszi­barack, körte.
  • Fűfélék: paradicsom, dinnye, narancs, fehérrépa, burgonya, mogyoró, borsó, búza, bab, lencse, avokádó, gabonák, rozs, borsó, szója, élesztő, édeskömény, szentjánoskenyér.
  • Parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, cukkini, tök, kamilla, banán, napraforgómag.
  • Fekete üröm: zeller, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, pap­rika, paradicsom, uborka, banán, alma, dinnye, kiwi, mangó, kamilla, ánizs, koriander, kömény, csilibors, kapor, szerecsen­dió, bors, mustármag, napraforgómag, borsmenta, bazsalikom, majoránna, oregáno, élesztő.
  • Poratka: rák, tenger gyümölcsei.
  • Rozspollen: rizs, búza, rozs, árpa, kukorica, zab.
  • Földimogyoró: dió
  • Dió: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
  • Latex: banán, gesztenye, spenót, avokádó, citrusfélék, kiwi
  • Tehéntej: marhaszőr
  • Tojás: madártoll, csirkehús
  • Tőkehal: lazac, lepényhal, tonhal, makréla
  • Hagyma: spárga
  • Barack: szilva, cseresznye
  • Alma: körte

A valódi allergiához hasonló tüneteket okozhatnak a magas hisztamin tartalmú, vagy hisztamin felszabadítását nem immu­nológiai úton elősegítő élelmiszerek is. Ilyenek: pl. adalékanyagok, vegyszerek, halak, érett sajtok, alkoholok, érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, szója, spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, ketchup, eper, papaya, ananász, avokádó, banán, mák, mogyoró, tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.