• látás
• napfény
• szem
• szembetegség

Hogyan őrizzük meg a szemünk és látásunk egészségét ?

Az emberi test csodálatos gépezet. Más eszközökhöz hasonlóan azonban karbantartás nélkül elromolhatnak az alkatrészei. A szem is ilyen, és még csak nem is gondolunk rá addig, amíg valami baj nem történik vele.

Ez a cikksorozat arról szól, hogyan károsíthatják a mindennapi körülmények a látást (és hallást), és milyen lépéseket lehet tenni a megóvása érdekében. Tudta például, hogy az elhízás a szembetegségek szempontjából is kockázati tényezőnek számít? A túlsúlyos személyek ugyanis nagyobb valószínűséggel veszítik el látásukat cukorbetegség vagy időskori makuladegeneráció (AMD) következtében. A hazai adatok pedig lesújtóak ezen a téren. A magyarok egyötöde (21%) elhízott és több mint egyharmada (40%) túlsúlyos, vagyis a lakosság 61%-a súlyproblémával küzd.

A napfény veszélyei

Az ultraibolya és más káros sugárzások révén képződő szabad gyökök veszélyeztetik a szem egészségét. Az Amerikai Szemészeti Akadémia szerint, ha sok időt töltünk erős napfényen, az hosszú távon hozzájárul a szürkehályog és a makula-degeneráció kialakulásához. A napon tehát érdemes kalapot és napszemüveget viselni.

Az emberi egyedfejlődés nem tükröző környezetben zajlott le. A betonjárdák és a modern épületek azonban sokkal több fényt vernek vissza, amitől a szemünk sérülékenyebbé válik. Ne feledje, hogy a fényvisszaverő felületeknek számító homokon, vízen és havon is védenie kell a szemét.

Nincs többé éjjel és nappal

A napfény mellett a hosszan tartó, fluoreszkáló irodai világításnál végzett munka is a szem károsodásához vezethet. A ma generációja ideje nagy részét mesterséges fénynél tölti, ez pedig – amint az a következő fejezetből kiderül – hozzájárulhat a rövidlátás kialakulásához. A modern életforma mindennek nevezhető, csak természetesnek nem, hiszen a szem úgy fejlődött ki, hogy nappal a fényhez, éjszaka viszont a sötétséghez szokott.

Távoli őseinktől eltérően, akik sokkal többet aludtak a téli estéken, rengeteg éjszakai órát töltünk mesterséges fényben. Sokan olyan szobákban térnek nyugovóra, ahová beáramlik a külső fény. Ez veszélyes lehet a látásra, mivel a szem hatékony pihentetéséhez sötétségre van szükség.

A biológiai óra beállítása

A természetes fény és a sötétség váltakozása segít beállítani az ún. biológiai órát. Ezt a ritmust bármilyen zavaró tényező, például az időeltolódás miatti fáradtság vagy a váltott műszakos munkavégzés könnyen felboríthatja. A legtöbb biológiai működést – így az éhségérzetet vagy az álmosságot befolyásoló agyi területet ugyanis a fény-sötétség ciklus szabályozza.

A tudósok sokáig azt hitték, hogy az ehhez a cirkadián ritmushoz („napi biológiai órához”) kapcsolódó jeleket a retina pálcikái és csapjai továbbítják.

E speciális „bekapcsolási jel” nélkül hajlamosabbak lehetünk az álmatlanságra, a kimerültségre és a hangulat-ingadozásra, például a téli depresszióra, erre az ún. szezonális hangulati zavarra, amely sok embert érint az északi éghajlati övekben.

A kontraszt növelése

Minél nagyobb a kontraszt az éjszakai és a nappali fény között, annál jobban védjük a szemünket. Ha az utcai lámpa a hálószoba ablaka előtt áll, tegyen fel vastagabb függönyt, vagy szereltessen fel redőnyt. Szakítson időt arra, hogy a szabadban legyen, és hétvégén is mozduljon ki. A lakásban több természetes fény essen azokra a helyekre, ahol sokat tartózkodik.

Mindennapi szemápolás

A szem eredendően nem arra szolgál, hogy hosszú ideig közelre fókuszáljon. Az olvasás vagy a számítógépezés nagyon megterheli ezt az érzékszervet, ami nem feltétlenül vezet maradandó károsodáshoz, de szúró, kellemetlen érzést, fejfájást és homályos látást okozhat.

Az alábbi egyszerű óvintézkedésekkel azonnal enyhíthetők a tünetek:

• Rendszeres időközönként nézzen fel egy pillanatra a könyvből, képernyőről. Mozgassa a szemét jobbra-balra, vagy nézzen valamilyen távoli tárgyra, hogy megtörje a közeli pontra való folyamatos koncentrációt.
• 30-45 percenként gondoskodjon egy kis környezetváltozásról. Tartson 3-5 perces szünetet, és csináljon valamit egy teljesen más helyszínen, például főzzön egy teát, vagy szívjon egy kis friss levegőt.
• Ha szükséges, viseljen szemüveget munka közben, ezzel is tehermentesítve szemét. Ne feledjen rendszeresen szemvizsgálatra járni.

Monitorfüggők

Bármire is használja a számítógépet, munkára vagy szórakozásra, a tevékenység intenzív koncentrációt követel. A modern ember általában már több időt tölt a monitor előtt, mint például olvasással. A számítógép használat alatt a pislogás gyakorisága csökken, ami végül szemszárazsághoz, homályos látáshoz és a szem megterheléséhez vezethet. Felléphetnek más jellegű panaszok is: nyak-, váll- és csuklófájdalom, fejfájás.

A számítógép veszélyei

Eddig úgy tűnt, hogy a hosszú ideig tartó számítógépezés elfáraszthatja ugyan a szemet, károsodást azonban nem okoz.

Egy 2004-ben végzett japán kutatás viszont egyéb potenciális veszélyekre hívta fel a figyelmet. A tokiói Toho Orvostudományi Egyetem négy vállalat közel 10 ezer alkalmazottját vizsgálta. A felmérésben azt kérték a résztvevőktől, számoljanak be otthoni és munkahelyi komputerhasználati szokásaikról, valamint a szembetegségeikre vonatkozó kórtörténetükről.

A kutatócsoport úgy véli, hogy a rövidlátó szemnél a hosszan tartó számítógépezés még nagyobb megerőltetéshez vezet. Bár nem egyértelmű, hogy a fenti következtetések más (nem japán) populációkra is feltétlenül igazak-e, a szemészek többsége rendszeres szemvizsgálatot javasol azoknak, akik sok órát töltenek a monitor előtt.

Ez pedig ma már nem csak a magánember felelőssége. A számítógép előtti munkavégzés rohamos elterjedése bizonyos munkavédelmi szabályok bevezetését tette szükségessé Magyarországon is. A munkáltatónak a munkafolyamatokat úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkát óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá hogy az ilyen jellegű tevékenység végzése ne haladja meg a napi hat órát.

A pislogás jelentősége

Az emberek számítógépezés közben általában ritkábban pislognak. Ennek az élettani reakciónak a során a szemhéj könnyréteggel vonja be a szem felszínét, hogy fenntartsa a nedvességét és eltávolítsa a port, illetve a szennyeződéseket. Körülbelül percenként tizenháromszor, vagyis 4-5 másodpercenként egyszer pislogunk. Bár akaratlagosan is végrehajthatjuk ezt a műveletet, rendszerint nem tudatosan tesszük. Ha lefelé nézünk, a szemhéj a szem nagyobb területét fedi le, és ilyenkor gyakrabban is pislogunk.

Első a biztonság

Ha valami túlságosan közel kerül a szemhez, a szemhéj reflexszerűen lecsukódik. A szemhéj azonban meglehetősen vékony és sérülékeny, ezért a szemnek időnként ennél több, kiegészítő védelemre is szüksége van.

Szakértők szerint a szemsérülések legalább 90%-át meg lehetne előzni!

A munkahelyeken az ilyen jellegű balesetek 70%-át repülő vagy zuhanó tárgyak, illetve szikrák okozzák, és e szerencsétlenségek több mint 10%-a ideiglenes vagy maradandó látásvesztéshez vezet. Megdöbbentő, de a sérültek háromötöde a baleset idején egyáltalán nem viselt szemvédőt, vagy az nem volt megfelelő. Számos szemsérülés a biztonságosnak mondott otthoni környezetben következik be, ahol az emberek hajlamosak felesleges kockázatot vállalni. Erre lehet példa az a hegesztő, aki a munkahelyén védőszemüvegben dolgozik, otthon azonban „elfelejti” felvenni azt.

Szemsérülések leggyakrabban barkácsolás, kertészkedés, fizikai munkavégzés, sportolás és közúti balesetek során fordulnak elő. Nem mindig állapítható meg a károsodás mértéke, ezért minden szemsérülés esetében forduljon szakorvoshoz, még akkor is, ha a baj jelentéktelennek tűnik. Annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb veszélynek tegye ki a szemét, az alábbiak szerint járjon el.

Erre figyeljen:

• Ha valamilyen tevékenységhez szemvédő viselését javasolják, vegye fel. Ne feledje, a hagyományos szemüveg nem mindig nyújt megfelelő védelmet. A kemény kontaktlencsék és szemüvegek ráadásul súlyos szemsérülést okozhatnak, ha ütés következtében összetörnek.
• Mindig tartsa be a munkabiztonsági előírásokat.
• Legyen kéznél a védőszemüveg, mikor barkácsol.
• Ha rendszeresen mozog, különösen squash- vagy más ütővel játszott sportok esetén, érdeklődjön optikusánál a polikarbonát sportszemüvegekről. (Polikarbonátot használnak például a rohamrendőrök sisakjainál, amely anyag akár egy 22-es kaliberű golyónak is képes ellenállni.)
• Szóról szóra kövesse az elektromos kéziszerszámok biztonsági előírásait, és óvatosan bánjon minden vegyi anyaggal, a háztartási tisztítószereket is beleértve.
• Fűnyírás előtt nézze át a gyepet! Szedje össze a köveket, kavicsokat, fadarabokat és egyéb törmelékeket, amelyek felcsapódhatnak.

Szembarát megoldás

A számítástechnika korában az internet sokak számára ablak a világra. Az internetezés annyira szerves részévé vált az életünknek, hogy hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a látásra leselkedő esetleges veszélyeit. Szeretné elkerülni szeme túlerőltetését vagy legalábbis csökkenteni ennek kockázatát? Helyezze el számítógépét úgy, ahogyan az alábbi ábra mutatja, és fogadja meg a következőkben felsorolt jó tanácsokat.

Hogyan óvhatja szemét számítógépezéskor?

• Ne üljön túl közel a képernyőhöz, az legalább 60 cm-nyire legyen a szemétől.
• Ha ebből a távolságból nem tudja kényelmesen elolvasni az adott dokumentumot, a szöveg méretét növelje ahelyett, hogy közelebb hajolna a monitorhoz.
• Úgy helyezze el a monitort, hogy lefelé kelljen nézni rá. A modern, könnyű, síkképernyős monitorokat sokkal könnyebb beállítani, mint a régi, nehéz darabokat.
• Ha lehet, döntse enyhén hátrafelé a képernyő felső részét. Ez a függőleges beállításnál jóval természetesebb dőlésszöget biztosít a szemnek. (Gondoljon csak arra, hogyan olvas egy könyvet vagy újságot.)
• Világítás: lehetőség szerint használjon közvetett világítást, amely felülről vagy oldalról világítja meg a monitort, nem pedig hátulról vagy elölről.
• Csökkentse minimálisra a lámpákról, illetve ablakokról visszaverődő fényt. Ha ezt nem tudja elérni, szereljen fényszűrőt a képernyő elé.
• Tartsa tisztán a monitort.
• Amikor szünetet tart, ne könyvet vagy leveleket olvasson. Olyan tevékenységet válasszon, amelyhez nem kell közelre fókuszálni. Például keljen fel az íróasztaltól és sétáljon körbe, nézzen ki az ablakon, vigye ki a szemetet, vagy piszmogjon egy kicsit a kertben.

A szem számára értékes tápanyagok

A sárgafolt (makulával), a retina azon területe, amely az éles látást teszi lehetővé. A névadó sárga színt az okozza, hogy nagy mennyiségben található benne két növényi pigment: lutein és zeaxantin – ezek adják a sütőtök narancssárga és a csemegekukorica citromsárga színét is. Mindkettő nélkülözhetetlen a szem egészségéhez. Nem véletlen, hogy a narancs- és citromsárga zöldségek, illetve gyümölcsök vezetik a látásjavító szuperélelmiszerek listáját.

A lutein és a zeaxantin a karotinoidok csoportjába tartoznak, amely tápanyagok erős antioxidáns, vagyis szabadgyök-megkötő hatással rendelkeznek. A szabad gyökök igen ártalmas vegyületek, amelyek anyagcsere folyamatok, környezetszennyező anyagok vagy sugárzás hatására jönnek létre a szervezetben. A szabad gyökök okozta problémák az öregedéssel fokozódnak, és hozzájárulnak a szembetegségek, így az időskori sárgafolt-elfajulás megjelenéséhez. A fenti tápanyagok a szemlencsében ugyancsak megtalálhatók, és a szürke hályog ellen is védelmet nyújtanak.

Naponta összesen 50-70 dkg zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket, valamint csökkentsük a szembetegségek, így az időskori sárgafolt-elfajulás kockázatát. Mi, magyarok ennek a szükségletnek csak a töredékét fedezzük.

Bőséges lutein- és zeaxantinforrások a sötétzöld leveles zöldségek, így a kelkáposzta, a paraj, a kelbimbó, a káposzta és a brokkoli, továbbá a kukorica, a sütőtök, a paprika, a kivi, a vörös szőlő, a zeller és a cukkini, valamint a tojássárgája. A szem egészsége érdekében a fenti élelmiszerekből érdemes néhányat a mindennapi étrend részévé tenni.

Fekete áfonyával a sötétség ellen

A havasi meggyként is ismert fekete áfonyában antioxidáns tulajdonsággal rendelkező kékesvörös pigmentek vannak. E gyümölcs erősíti a kapilláris ereket, azokat a vérereket, amelyek a tápanyagokat és az oxigént szállítják a szervezet szöveteihez.

Utóbbi tulajdonsága miatt a második világháborúban a brit légierő vadászpilótái marokszámra ették a fekete áfonyát az éjszakai bevetések előtt. Ha magát a gyümölcsöt nem tudja beszerezni, a gyógyszertárakban, illetve herbáriákban érdeklődjön feketeáfonya-kivonat után. (Ajánlott mennyiség: 160 mg naponta kétszer.)

Vigyázat! Óvatosan a sózással!

Túl sok só közismerten elősegíti a magas vérnyomás kialakulását, emellett a zöldhályog kifejlődéséhez is hozzájárulhat. A szakemberek sóbevitel csökkentésére tett javaslatait sajnos kevesen fogadják meg.

A helyzet javítása érdekében indult el 2010-ben a „STOP Só” Nemzeti Sócsökkentő Program. Ne feledje, nem elég pusztán elvenni az asztalról a sótartót. Az elfogyasztott só nagy részét a boltban vásárolt élelmiszerek, különösen a készételek és feldolgozott termékek tartalmazzák. Olvassa el figyelmesen az áruk címkéit, és próbálja inkább más fűszerekkel ízesíteni az ételeket.

Naponta egy pohár vörösbor!

Bizonyára mindenki tudja, hogy a bor – természetesen mértékkel – használ a szívnek. A jó hír az, hogy a szemet is védi. Egy amerikai tanulmány, amely háromezer 45 éven felüli személyre terjedt ki, meglepő eredményt hozott. Azoknál, akik naponta isznak egy pohár bort, körülbelül 20%-kal kisebb az időskori makuladegeneráció (AMD) kialakulásának kockázata.

Az alábbi kis táblázatban a különlegesen szembarát antioxidánsok legjobb étrendi forrásaival ismerkedhet meg:

Sárgarépa az éjszakai látás javítására?

A pálcikasejtekben, ezekben a retinában elhelyezkedő, az éjjeli látásért felelős fényreceptorokban található fényérzékeny pigment részben az A-vitaminból származik. A szem egészséges működése szempontjából tehát óriási jelentőségük van azoknak az élelmiszereknek, amelyek A-vitamint vagy karotinoidokat, a bélrendszerben A-vitaminná átalakuló vegyületeket tartalmaznak.

Ne sajnálja a ketchupot!

A paradicsomban rejlő legfontosabb karotinoid a likopin, amely a sárgafolt-elfajulás ellen is védelmet nyújt. A sárgarépához hasonlóan a paradicsomból is megfőzve szabadul fel a legtöbb likopin. A leggazdagabb étrendi források közé tartozik a paradicsompüré, a ketchup és a konzervparadicsom.

A szükséges króm

A túl sok finomított szénhidrát, például fehér kenyér, fehér rizs és fehér cukor fogyasztása krómhiányhoz vezethet. Ez befolyásolhatja a rövidlátás kialakulását és súlyosbodását, mert a króm a szemlencse fokuszálását szabályozó izmokat erősíti. Ennek az ásványi anyagnak a bevitelét például marhahús, máj, csirkehús, tojás, búzacsíra zöldpaprika, alma, banán vagy paraj fogyasztásával lehet növelni.

Antioxidánsok A-tól Z-ig

Az amerikai Országos Szemészeti Intézet által nagyszámú résztvevő bevonásával készített, AREDS-vizsgálat néven ismertté vált kutatás kimutatta, hogy az antioxidánsok, köztük a béta-karotin, a C- és az E-vitamin, a cink és a réz jelentős mértékben csökkentik a korai fázisban lévő makuladegeneráció kifejlődésének esélyét.

Mindent a zsírokról

Bizonyos zsírok jótékony hatást gyakorolnak a szemre, mások azonban katasztrófát okozhatnak. A „rossz” zsírok – a telített (kettős kötést nem tartalmazó), illetve a transzzsírok -, amelyek beszűkítik az artériákat, és hozzájárulnak a szívroham kialakulásához, a szemnek is ellenségei. Bevitelüket úgy korlátozhatja, hogy kevesebb vörös húst és magas zsírtartalmú tejterméket, például teljes tejet, kemény sajtféléket és vajat fogyaszt.

Tegyen meg mindent a feldolgozott élelmiszerek, vagyis a sütemények, kekszek, rágcsálnivalók és gyorsételek mellőzése érdekében. Ezek nagy mennyiségben tartalmaznak egészségre ártalmas transzzsírokat és feldolgozott növényi zsírokat. Ha túl sokat eszik belőlük, azzal növeli az AMD kialakulásának kockázatát.

A tápanyagszükségletet általában a legjobb élelmiszerekből fedezni, nem pedig étrendi kiegészítőkből. Kivételesen azonban érdemes lehet valamilyen halolajkapszulával pótolni omega-3-készleteit. Az ajánlott adag 1,5-3 g halolaj naponta.

A zsírsavak jelentősége

Az omega-zsírsavakat esszenciális zsírsavaknak is nevezik, mert számos szerv, többek között az agy, az idegrendszer és a szem működése szempontjából is létfontosságúak. Az omega-3 zsírsavak csökkentik a gyulladást, olajosabbá teszik a könnyréteget, és korlátozzák a könny elpárolgását, valamint enyhítik a szúró érzéssel járó szemszárazságot. A vizsgálatok alapján az elégtelen omega-3-zsírsav-bevitel növeli a szárazszem-tünetegyüttes fellépésének esélyét.

A szem megfelelő működése érdekében fogyasszon hetente két-három adag zsíros halat: szardíniát, harcsát, pontyot, busát. A zöld leveles zöldségek, a dió és néhány növényi olaj, így a lenmag-, a repce- és a szójaolaj szintén tartalmaznak oega-3 zsírsavakat. Ezek elősegítik a szív, az erek és az agy egészségének megőrzését is.

Omega-6 zsírsavakra is szükségünk van, amelyek főként a kukorica-, de az olíva- és a napraforgóolajból is kinyerhetők. A feldolgozott és zsírban sült ételek révén azonban omega-6 zsírsavakból a kelleténél többet fogyasztunk, ez pedig a szemre nézve is káros. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak ideális aránya 1:3-1:5 lenne, az átlagos fogyasztási arány azonban sajnos hazánkban is 1:10-1:30.

A glikémiás index

A szem és a szív egészségének megóvásához vezető egyik első lépés annak megértése, milyen különbségek vannak a szénhidráttartalmú élelmiszerek között. A „jó” szénhidrátok glikémiás indexe (GI) alacsony, a „rosszaké” pedig magas. Az alacsony Gl-értékű élelmiszerek „csepegtetve” táplálják a szervezetet, így csak kismértékű ingadozást okoznak a vércukor és az inzulin szintjében, hozzájárulnak a fogyáshoz, és akadályozzák az elhízást. A magas Gl-értékűek ezzel szemben a vércukorszint gyors változását eredményezik: éles emelkedést evés után, majd nem sokkal később hirtelen visszaesést.

Ez azzal magyarázható, hogy a vércukorszint emelkedése az inzulin – a cukor sejtekbe történő felvételét lehetővé tevő hormon – szintjének rohamos növekedését váltja ki. A túl sok inzulin csökkenti a vércukorszintet az evést követő néhány órában, ami viszont fokozza a szénhidrát iránti vágyat. Minden feldolgozott szénhidrát magas, a gyümölcsök többsége ellenben alacsony Gl-értékkel rendelkezik. Ezért az utóbbiak fogyasztása csak mérsékelt vércukorszint-emelkedéssel jár, azaz stabilabb lesz az inzulin szintje is.

A cukorbetegség kockázata is csökkenthető

A nagy mennyiségű finomított szénhidrát fogyasztása közismerten a cukor-betegség kockázati tényezőjének számít, amely – akárcsak az elhízás – károsíthatja a látást. Az étrend egyszerű módosításával: a feldolgozott élelmiszerek kerülésével csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának esélye.

…és a rövidlátásé is!

A rövidlátásnak az utóbbi időkben tapasztalható „terjedése” összefüggésbe hozható a finomított keményítőkben – kenyérben és gabonafélékben – gazdag étrenddel. Bár kenyeret évezredek óta fogyasztanak az emberek, a modern finomítási technikák miatt ma jóval több keményítőt kell megemésztenünk, aminek következtében a szervezet túl sok inzulint termel.

Mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel?

B-vitaminok

A modern feldolgozási eljárások során annyi B-vitamin vész el az élelmiszerekből, hogy a szakértők a sok készterméket fogyasztó embernek vitaminkészítmények szedését javasolják. A magyarországi felmérések is azt igazolják, hogy a B-vitamin, különösen a B12 és a folsav (B4) bevitele, főleg az időseknél, a szükséges mértékűnél alacsonyabb. Pedig egy brit kutatás szerint azoknál, akik nagy mennyiségben visznek be B-vitamint – folsavat és riboflavint (B2) – a szervezetükbe, kisebb a szürke hályog kialakulásának kockázata.

Szőlőmagkivonat:

A szőlőmag sok antioxidánst, béta-karotint, E-vitamint és flavonoidot tartalmaz. Ezek védelmet nyújtanak a szabad gyökök okozta károsodás ellen, erősítik a retina hajszálereit, javítják az éjszakai látást, és a szürke hályogtól is megóvhatnak. A szőlő-magkivonat visszaszorítja a makuladegenerációt, és enyhíti a szemnek a hosszú ideig tartó közelre fokuszálásból adódó megterhelését.

Rutin:

Szintén szabadgyökfogó flavonoid a hajdinában található rutin. Véd a szürke hályog és a sárgafolt-elfajulás ellen.

Ginkgó:

A kínai páfrányfenyő (Ginkgo biloba) kivonata AMD-s betegeknél élesíti a látást. A Bresciai Egyetem tanulmánya szerint zöld hályog esetén látásfejlesztő hatású a négy héten át naponta háromszor szedett 40 mg ginkgó.

Dobja el a cigarettát!

A makuladegeneráció a dohányosoknál fiatalabb életkorban kezdődik, és gyorsabban fejlődik ki. Az AMD okozta súlyos látásvesztéssel járó esetek körülbelül egynegyede bizonyíthatóan e káros szenvedéllyel hozható össze-függésbe. Reménykeltő viszont, hogy ha valaki leszokik a cigarettáról, a kockázat mértéke normalizálódhat.

Fogyasszon kevesebb zsírt!

A táplálékból származó energia körülbelül 40%-át zsír formájában visszük be a szervezetbe. A cél az egészségesebb, 20-25%-os szint elérése. A zsírban gazdag étrend nemcsak az AMD megjelenésének lehetőségét, de a betegség súlyosságát is növeli.

A „rossz” zsírok arányának csökkentésével pedig a sárgafolt-elfajulás egy másik kockázati tényezője is elkerülhető – az elhízás.

A dohányfüst a szemet sem kíméli

A cigarettázás duplájára növeli a látásvesztés esélyét. Ha pedig előfordult már a családban valamilyen szembetegség, ez a kockázat akár a nyolcszorosára is ugorhat. Amennyiben valóban nem megy a leszokás, nagyon lényeges, hogy legalább egészséges étrenddel ellensúlyozza a káros hatásokat. Ne feledje azonban, hogy a dohányosoknak kerülniük kell a béta-karotint, mert az esetükben növeli a rák esélyét.

Azt se hagyja figyelmen kívül, hogy ha folytatja e rossz szokását, a látását is veszélyezteti. A dohányfüstben lévő vegyületek roncsolják a retina hajszálereit, és hozzájárulnak az időskori makuladegeneráció kialakulásához. Sőt, az esetek 10%-ában a betegség a cigarettázás következtében fejlődik ki. Mi több, a dohányosokkal egy háztartásban élőknél kétszeresére nő az AMD kockázata, tehát a leszokással családtagjai egészségét is óvja.

Kérjen segítséget a leszokáshoz! Egyes háziorvosok, szervezetek, természetgyógyászok indítanak kimondottan a dohányzás abbahagyását célzó programokat, de az interneten is sok hasznos információt találhat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.