• emésztési zavar
• gyógynövények

Tárkony, megoldás emésztési zavarokra

A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó évelő, lágy szárú fűszernövény.

A tárkonyt már Kr.e. 500 óta használjuk, amikor az ókori görögök írtak az alkalmazásáról és az egyik „szimplának” tekintették – olyan gyógy­szernek, amely csupán egyetlen gyógynövényt tartalmaz.

A tárkony nagyra értékelt konyhanövény, főleg a francia konyhában közkedvelt. Fontos szerepet játszik a dél-európai országokban, Dél-Ázsiában és Szibériában. Délkelet-Oroszországban honos, Észak-Ame­rikába a legelső telepesek vitték be. Angliában csak a királyi kertekben termesztették a tizenötödik századtól; a tizenhatodik században kezdett elterjedni a használata.

Az orosz változat, az Artemisia dracunculoides robusztusabb, de a le­velei sokkal kevésbé ízesek. A faji név jelentése „kicsi sárkány”, melyet kígyónyelvszerű leveleiről vagy kígyószerű gyökeréről kaphatott. Hogy „sárkánynövénynek” ismerik, annak a hitnek köszönhető, hogy gyógyí­totta a kígyómarást. A gyógynövénytan szerint „kígyószerű gyökere gyó­gyítja a mérges kígyók, rovarok és veszett kutyák harapását”; az ízéről azt írták, hogy „maró, csípős”.

Sok amerikai indián törzs egy sereg betegség ellen használta, mint például a hopik, akik a tárkonyt megfőzték vagy kövek között megsü­tötték. A pawnee törzs szőnyegek, takarók és ágyneműk készítésére is használta.

Hazánkban konyhakertekben termesztik, néhány példánya természetbe kivadulva is előfordul. Tőosztással szaporítják, jól szellőző, jó vízellátottságú talajt igényel.

Két változata ismert: a francia tárkony és az orosz tárkony, de magasabb illóolaj tartalma miatt a francia tárkony elterjedtebb. Gyökérzete kúszó, tarackszerű. Szára 60-100 cm magas, elágazó, fásodó. Levelei 3-8 cm hosszúak, lándzsa alakúak, hegyesek, fénylők, ép szélűek. Virágai elágazó bugákban állnak, színük sárgásbarna. Nyár végén nyílnak. Fészekvirágzata van. Felső, kb. 50 cm-es hajtását gyűjtik, augusztusban, még virágzás előtt. Frissen és szárított formában is használják, a petrezselyemhez hasonlóan. A drog jellegzetes illatú, kesernyés, csípős ízű.

Latin neve (dracunculus) azt jelenti, kis sárkány, mert régen a kígyómarás ellenszerének tartották.

• Évelő, amely ritkán hoz élet­képes magvakat, és csak meleg éghajlaton.
• Dugványokról vagy fagyok utáni tőosztással szaporítható; a gyökérzetet óvatosan szedjük szét, ne ásóval daraboljuk.
• A francia tárkony kecse­sebb, és meleg, jó vízelveze­tésű helyet igényel; nem ked­veli a nedves, hideg talajt. Há­romévenként ültessük át, mert, ahogy a növény öregszik, az íze gyengül.
• A tél folyamán tartsuk szára­zon és védjük a fagyoktól.
• A „hamis tárkony” néven is is­mert orosz tárkony magról is vethető.

Kémiai alkotórészek:

illóolaj (főleg esztragol), cseranyagok, keserűanyagok.

Hatás:

Étvágyjavító, epehajtó, vesetisztító, vérnyomáscsökkentőként a népi gyógyászat­ban használják.

Alkalmazás:

Teáját emésztési zavarok, ét­vágytalanság, magas vérnyomás esetén isszák. Leginkább fűszernövényként elterjedt, főleg Erdélyben és természetesen Franciaországban. A francia konyha egyes jellegzetes ételeinek fontos illat- és aromaanyaga. Kiemeli más fű­szerek aromáját, főleg borsikafűvel társítják. Szárnyasok, bárány-, vadhúsok fűszere. Ízesíthe­tünk vele halfogásokat és fűszervajakat is. Bab-, zöldbab-, borsó és burgonyás ételeknek szintén különleges ízt ad.

Konyha

A francia tárkonyt többféle ételhez használják intenzív ánizs íze miatt. Különösen jó csirkéhez, sertéshúshoz, nyúlhoz, tojásételekhez és para­dicsommal. A francia konyha legfinomabb növénye, a provence-i fűszer­keverék és a dijoni mustár összetevője. A klasszikus francia szószok, mint a Béarnaise és a remulad a tárkonytól kapja különleges ízét. Ece­tekbe, fűszervajakba és levesekbe is teszik, valamint halakhoz, mint az óriás laposhal és a fésűkagylóhoz is használják.

Tegyük a tárkonyt friss gyü­mölcssalátába, vagy szórjuk érett dinnyére, barackra vagy sárgabarackra. Pikáns ízt köl­csönöz a lime vagy citrom ala­pú desszerteknek.

Gyógyászat

A tárkony emésztést javító, nyugtató és szélhajtó növény. Főzete élénkíti az emésztést és kezeli a felfúvódást, a puf­fadást, a hányingert és a szék­rekedést; gyermekeknél haté­kony féregűző. Enyhe nyugtató hatását álmatlanság kezelé­sére alkalmazzák. Régen fog­fájásra is használták, valamint szájfrissítőként. A tárkonynak menstruációt serkentő hatása is van, így akkor alkalmazzák, amikor késik a ciklus, és ezért nem ajánlott terhesség idején.

Társnövény

A tárkony élénkíti a közelben élő növényeket, főleg a paprikát és a padlizsánt. A gyökér vála­déka elriasztja a kártevőket.

Ecetfűszer – tárkonyecet

Tár­konyecetet házilag is készíthetünk. A friss vagy szárított tárkonyfűre annyi ecetet öntünk, hogy éppen ellepje. Néhány nap alatt átveszi az ízét, illatát. Leszűrjük, jól záródó üvegbe töltjük, és máris használhatjuk. Diétázóknak is javasolt. Óvatosan adagoljuk, hogy az étel igazi ízét ne vegye el.

Ha kertünkben uborka mellé ültetjük, segíti annak beporzását. Illóolaját a konzerv és az illatszeripar is hasznosítja. A likőripar egyik kedvelt aromaanyaga.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.