• fáradtság
• krónikus fáradtság-szindróma

A krónikus fáradtság-szindróma tünetei, kezelése

A krónikus fáradtság-szindróma olyan állapot, amelyet mély és súlyos izomfáradtság jellemez. Bármilyen fizikai erőkifejtést követően hirtelen mindent elsöp­rő kimerültség jelenhet meg, és társulhat a memória és koncentráció problémái­val is. E betegség minden társadalmi réteget érint, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.

Egyesek ugyan kétségbe vonták, hogy a krónikus fáradtság szindróma (CFS) valódi egészségprobléma lenne, az orvosok már legalább a 18. század közepe óta tényleges betegségként ismerik el a főként makacs kimerültséggel jellemezhető problémákat. Időnként bárkivel megeshet, hogy kimerültnek vagy kiégettnek érzi magát, a CFS-nek azonban tartósabb, jól körülírható tünetei vannak.

Tünetek

• Legyengítő fáradtság, mely hat vagy annál több hónapig tart.
• Duzzadt nyirokcsomók, különösen a hónaljban.
• ízületi és izomfájdalom, gyengeség, zsibbadás, bizsergés és/vagy merevség.
• A meglévő allergiás tünetek súlyosbodása vagy újbóli fellángolása.
• Bizonytalan, nehezen megfogható és körülírható fejfájás, hasi vagy mellkasi fájdalom, fülfájás és visszatérő torokfájdalom.
• Különböző lelki problémák, mint a depresszió, szorongás, alvási zavarok, memóriazavar, gyenge koncentrálóképesség.
• Előfordulhat láz, hányinger, hasmenés, fogyás.

A CFS egyéb lehetséges tünetei a következők:

• Rövid távú memóriazavarok és figyelemösszpontosítási nehézségek
• Torokfájás
• Érzékeny nyirokcsomók
• Izom és ízületi fájdalom és duzzanat
• Fejfájás

A CFS a fentiek mellett hidegrázást és éjszakai verejtékezést, mellkasi fájdalmat, légszomjat, ingerlékenységet, állkapocsfájdalmat, valamint fogyást vagy hízást is okozhat.

Veszélyeztetett csoportok

Természetgyógyászok szerint több százezren szenvednek krónikus fáradtság szindrómában (CFS) vagy ehhez hasonló betegségben. Ez a bizonytalan betegség főként a szellemi foglalkozású fiatal nőket érinti. Sok orvos ma sem tartja önálló kórképnek. A CFS ellentmondásos kórisme, amelyet nehéz diagnosztizálni, még nehezebb kezelni. Tünetei hasonlítanak a fibromyalgia és számos egyéb betegség tüneteire, de a kiváltó ok még nem ismert.

Kialakulása

A váratlanul fellépő krónikus fáradtságot a legtöbbször egyéb, vírusos betegség váltja ki. Gyakran mononukleózis, vírusos légző- és emésztőrendszeri fertőzések állnak a háttérben. A tünetek sokszor érzelmi megrázkódtatások (például gyász) vagy fizikai sérülések, súlyos baleset vagy műtét kapcsán is felléphetnek. A tünetek – beleértve a fájdalom különböző formáit – súlyossága és jellege eltérő. Legfőbb ismérve a legalább fél évig tartó letaglózó kimerültség. A tünetek jellemzően az első egy-két évben a legsúlyosabbak. Ezután mértékük állandósul. A kór jóslat egyéntől függ. Az érintettek közel fele öt éven belül teljesen panaszmentessé válik. A többiek esetében a tünetek hol megjelennek, hol eltűnnek.

Mi okozza a CFS-t?

Senki sem tudja biztosan, mi okozza a krónikus fáradtság szindrómát (CFS), pedig a kérdést évek óta intenzíven tanulmányozzák. A legelterjedtebb elképzelések az alábbi lehetséges fő okokat említik.

• Fertőzés: A CFS tünetei gyakran egy fertőző betegséget, például csúnya meghűlést vagy mononukleózist követően jelentkeznek először. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a CFS-t vírus okozza. A „gyanúsítottak” között van az Epstein-Barr vírus és egy herpeszvírus is, de mindeddig egyetlen mikrobát sem sikerült egyértelmű kapcsolatba hozni a betegséggel.
• Gyulladás: Egyes páciensek immunrendszere kiszámíthatatlanul működik, s ennek alapján született az a feltevés, hogy esetleg az idegrendszerben kialakuló krónikus gyulladás váltja ki a CFS-t.
• Hormonok: Sok CFS páciens szervezetében túl alacsony egyes hormonok, például a kortizol szintje. Ez a hormon szerepet játszik az energiatermelésben, a gyulladás szabályozásában és más fontos folyamatokban is. A vizsgálatok azonban mindeddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy e hormonok pótlása enyhítené a betegség tüneteit.
• Alacsony vérnyomás: A huzamos ácsorgás egyes CFS pácienseket nemcsak kifáraszt, hanem el is szédíti őket. A felálláskor tapasztalható elszédülés az alacsony vérnyomás egyik jellegzetes tünete, ezért egyes tudósok úgy vélik, ez a probléma összefügghet a CFS-sel. Ám az alacsony vérnyomás elleni szerek csak a CFS páciensek egy kis részénél enyhítették a tüneteket.

Mi a különbség a CFS és a fibromialgia között?

A CFS-es és fibromialgiás páciensek tünetei jellemzően a kimerültség és a fájdalom nagyon hasonlók. A fibromialgia esetében azonban a fájdalom igen heves, és kiszámítható módon jelentkezik: a páciensek az izmokban, inakban és kötőszalagokban érzett fájdalmakra és merevségre panaszkodnak. Esetükben a fájdalom 18 „érzékeny ponton” a legrosszabb, például a vállakban, a bordákban, a térdben, a nyakban, a derékban és a combokban. Az orvosok akkor állapítanak meg fibromialgiát, ha a páciensnek legalább három hónapon át legalább 11 érzékeny pontban vannak fájdalmai. Emellett bizonyos kísérő rendellenességek, például az irritábilis bél szindróma is gyakoribbak a fibromialgiás pácienseknél.

„Az orvosom antidepresszánst írt fel a CFS-emre. Eszerint depressziós vagyok?”

A krónikus fáradtság szindrómában szenvedőknek nagyjából a kétharmadánál állapítható meg depresszió vagy szorongás is, ezért nem ritka, hogy az orvosok antidepresszánst vagy szorongáscsökkentő szereket írnak fel nekik. Az antidepresszánsok felírásával azonban gyakran csak a betegség tüneteinek enyhítésére törekszenek. Egy vizsgálatban megállapították, hogy a CFS tünetei enyhültek azok körében, akik a fenelzin nevű antidepreszszánst (nálunk nem kapható) szedték, annak ellenére, hogy egyiküknél sem állapítottak meg depressziót. Más antidepreszszánsok, köztük a fluoxetin, kevésbé bizonyultak hatékonynak a CFS tünetek enyhítésére.

„Általában mennyi ideig tart a CFS? Jobban leszek még valaha?”

Nehéz megjósolni, hogy az ön esetében várhatóan meddig tartanak a krónikus fáradtság szindróma tünetei, de reménykedhet abban, hogy idővel javulni fog az állapota. A türelem itt kulcsfontosságú tényező. Van, aki a CFS diagnózisa után 6 hónappal már jobban érzi magát, bár egy 144 páciens bevonásával végzett vizsgálat úgy találta, hogy ennyi idő elteltével a páciensek háromnegyede még érzi a kimerültséget és az egyéb, az életét megkeserítő tüneteket. Több mint a kétharmaduk 24 éven belül teljesen rendbe jött. Ha pedig van tényleg egyértelműen jó hír, az az, hogy a CFS nem halálos. Sokan képesek addig kezelni a tüneteiket, amíg a rendellenesség el nem múlik.

„Miért a nők közül kerül ki a legtöbb CFS-es páciens?”

Ezt senki sem tudja. A krónikus fáradtság szindróma bárkinél kialakulhat, de nőknél négyszer gyakrabban állapítják meg ezt a rendellenességet, mint férfiaknál. Egyes tudósok szerint a CFS oka az agy hipotalamusz nevű részének „meghibásodása” ez a terület az agyalapi mirigyet szabályozva befolyásolja a hormontermelést. A vizsgálatok szerint egyes hormonok nagyobb valószínűséggel viselkednek rendellenesen a CFS-ben szenvedő nőkben (a férfiakban viszont nem). Az egészséges emberek kortizol szintje például reggel megemelkedik, de egy vizsgálat úgy találta, hogy a CFS-ben szenvedő nőknél e hormon szintje ébredés után is alacsony marad.

Már hétéves gyermekeket is érinthet!

Leggyakrabban a húszas évek elejétől a negyvenes évek közepéig terjedő életkorban alakul ki. Azoknál, akik „folyamatos fáradtság” miatt a krónikus fáradtság-szindróma gyanújával keresik fel kezelőorvosukat, ténylegesen csak kis százalékban áll fenn ez az álla­pot. A krónikus fáradtság-szindrómát utánzó betegségek a vérszegénység, a gluténszenzitív bélbántalom, a máj betegségei, a bőrfarkas, az alacsony pajzsmirigy hormonszint és a sclerosis multiplex.

Habár a fő okok nem ismertek, a kutatók azt feltételezik, hogy a krónikus fáradtság-szindrómát több tényező kombinációja váltja ki, ezek között genetikai hajlam és ismétlődő fertőzések is, különösen az influenzavírus törzsei szerepelnek

Krónikus fáradtság szindróma okai gyermekeknél

A fiatalok időnként arra panaszkodnak, hogy gyorsan kimerültek valamilyen fizikai vagy szellemi megterhelés után. Ez igazából nem betegség, hanem valószínűleg csak a krónikus fáradtság szindróma tüneteit produkálják, bár nincsenek tesztek a szindróma diagnosz­tizálására.

A diagnózist a többi – szintén fáradékonyságot okozó – betegség kizárásával állítják fel. Sokszor emiatt túlzásba viszik a klinikai laborvizsgálatokat egy olyan probléma megoldásához, amely többnyire néhány hónap után spontán megoldódik. A gyógyuláshoz mindenképpen figyelembe kell venni a lélektani szempontokat, valamint lassú és fokozatos fizikai rehabilitáció javasolt.

Igyekezzünk gyermekünkben kialakítani a megfelelő élet­stílust, és hogy rendszeresen járjon iskolába. Ha viszont az orvosok és a szü­lők túl nagy nyomást gyakorol­nak a gyerekre, megvan annak a veszélye, hogy még jobban magába zárkózik, depresszióba zuhan és később gyógyszeres kezelésre, valamint pszichiátriai segítségre is szüksége lesz.

Amikor életmódváltás szükséges

Javasolt a napi rendszerességgel végzett kevés-mérsékelt mennyiségű test­mozgás, mint például az emelkedő intenzitású aerobik. Kimutatták, hogy a rendszeresen végzett tajcsi-gyakorlatok segítenek, és hogy a koponyától a ke­resztcsontig történő kiropraktikai technikák (amely magában foglalja a fej masszírozását), a terápiás érintés, a masszázs és a jóga szintén jótékony hatású­ak. A stresszoldó technikákat (például a meditációt) is nagyon ajánlják. A csoport- és a viselkedésterápia is gyakran hatásos.

Étrend és étrend-kiegészítők

A kezelésnek tartalmaznia kell a mellékvese állapotának és a szervezet táp­anyag-ellátottságának vizsgálatát és helyreállítását. Fogyasszunk teljes kiőrlé­sű gabonát, gyümölcsöt, zöldséget és zsírszegény húsokat, valamint kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, hogy biztosítsuk a szervezet megfelelő energiaszint­jét.

Számításba kell venni az étrend-kiegészítőket (például a koenzim Q10-et is), mivel ezek is megemelik a sejtek energiaszintjét. A megfelelő B-vitaminok is nélkülözhetetlenek.

Pár gyógynövény recept a gyógyulásért

A következő receptek mindegyikénél a főzetet az összetevőknek kerámia- vagy üvegedényben négy pohár vízzel történő felforralásával, majd 30 percig lassú tű­zön való főzésével kell elkészíteni. A leszűrt folyadékból naponta kétszer vagy háromszor egy pohárral kell fogyasztani.

Fáradtság kezelésére: Az idevonatkozó tünetek kö­zé tartozik a fáradtság, a levertség, az étvágytalanság és/vagy a laza szék­let:

12 g vörösgyökerű zsályagyökér, 12 g Atratylodes macrocephala gyökértörzse, 15 g Poria cocos termőteste, 15 g kínai jamszgyökér, 15 gPolygo-natum sibiricum gyökértörzse, 6 g szárított mandarinhéj és 3 g édesgyökér gyökértörzse.

A vér különböző eredetű „hiányállapotaira” visszavezethető fáradtság kezelésére: Az idevonatkozó tünetek közé tartozik a fáradtság, a gyengülő/romló memó­ria, a fej könnyűségérzése, az álmatlanság vagy a túlalvás érzése:

12 g eny­ves kuszagyűszű gyökér, 12 g húsos som termése, 15 g kínai jamszgyökér, 15 g vörösgyökerű zsályagyökér, 15 g Achyranthes bidentata gyökere és 12 g kí­nai angelikagyökér.

Kérjünk akupresszúrát!

A Suslani pont a lábszár közepénél, 2,5 cm-re a külső oldalon és 7,5 cm-re a bo­kacsont fölött helyezkedik el. Ezt a pontot körülbelül egy percig kell nyomni az ujj­begyekkel. A Bai Hui pont a fejtetőn a fülek között és a fej kerületén futó vonal kö­zéppontjánál helyezkedik el. A Guan Yuan pont a has közepénél, 5 cm-rel a köldök alatt található. Ezekre a pontokra közepes erősségű nyomást kell gyakorolni.

A mozgás mindig segít!

Bizonyos esetekben a torna a krónikus fáradtság-szindrómában szenvedő betegek erősítésével segíthet. Azonban a legtöbb ilyen beteg úgy érzi, nincs energiája ehhez,nem motivált, esetleg torna után még fáradtabbnak érzi magát. Bármely eset álljon is fenn, fontos tudni, hogy az adott személynek mely gyakorlatok megfelelők. Kipróbálhatják az ilyen betegek a sétát vagy a kis fizikai megerőltetéssel járó mozgások közül a tajcsit. Ha azonban ettől is fáradtabbnak érezzük magunkat, akkor ne erőltessük ezt a tornát.

Figyelj az étrendedre!

A vért és a Qi-t „erősítő”, valamint a lépet és a tüdőt „tápláló” ételeket/fűszere­ket célszerű fogyasztani. Ilyenek a fekete szója, a barack, a gesztenye, a bazsa­likom, a koriander, a marhahús, a hántolt rizs, a zöldbab, az édesburgonya (batáta), a sárgarépa, a szőlő és a póréhagyma.

Mit együnk a gyógyulás érdekében?

Tartsunk méregtelenítő és tisztító diétát minimum 1, legfeljebb 3 héten ke­resztül. Ez azt jelenti, hogy kerüljük minden olyan étel és anyag fogyasztását, amelynek hatására a tünetek rosszabbodnak, inkább étkezzünk gazdag tápér­tékű diéta szerint.

Fogyasszunk sok tengeri eredetű ételt és gluténmentes gabo­nát, például barna rizst, kölest, quinoát (dél-amerikai gabonaféle, Chenopo-dium quinoa), valamint friss zöldségeket. A magvak, a dió és a friss hal szintén jótékony hatásúak.

Néhány gyakori allergén a sok közül, amelyek fogyasztását mellőzzük: búza, tejtermékek, kukorica, gluténtartalmú ételek, cukor és fer­mentációs úton előállított ételek. Három hét elteltével vegyük vissza ezeket az ételeket étrendünkbe, de egyszerre csak egyet, hogy azonosítani tudjuk az aller­gént.

Akinek a krónikus fáradtság-szindróma mellett kandidiázisa is van, taná­csos kerülnie mindenféle cukor, beleértve a tej- és gyümölcscukrok fogyasztását, illetve a koffein, az alkohol, a finomított szénhidrátok mellőzése éppúgy fontos, mint a fehér liszté és fehér rizsé.

A koffein zavarja a mellékvese működését, ami az energiatermeléshez szükséges hormonokat elválasztja. Előzzük meg a vércukorszint leesését, mert ez is kimerültséget idézhet elő.

Étrend-kiegészítők

A probiotikumok nagymértékben elősegítik az emésztést és visszaállítják az egészséges bélflórát. Szokásos adagjuk 1-2 kapszula napi két vagy három alka­lommal, éhgyomorra. Győződjünk meg róla, hogy legalább 4 milliárd egészséges mikroorganizmus van a készítményben. Emésztőenzimek bevitelével további enzimekkel látjuk el a szervezetet a zsírok, fehérjék és szénhidrátok emésztésé­hez.

A termékek nagyon különbözőek, van amiben laktáz-enzim van a tejcukor emésztésére, egy másikban sósav a gyomor működésének segítésére, egy továb­bi termék ökörepét tartalmaz, ami a zsírok emulzióban tartását és emésztését segíti. A szokásos adag étkezésenként 1-2 kapszula.

C-vitamin

Naponta összesen 3000 mg C-vitamin fogyasztása erősíti az immunrendszert, valamint elengedhetetlen a mellékvese egészséges működéséhez, és segíti a májat a méregtelenítési folya­matokban. A magnézium több mint 300 enzimreakcióban játszik szerepet a szervezetben és nélkülözhetetlen az energiatermeléshez, izomműködéshez, ide­gi folyamatokhoz és az egészséges csontok képződéséhez.

Magnézium

A krónikus fáradtság­szindrómában szenvedő pácienseknek gyakran van magnéziumhiányuk, ezért tanácsos 250 mg-ot szedniük naponta háromszor. A koenzim-QlO létfontosságú szerepet játszik az energiatermelésben és a sejtműködésben. Karbantartja és javítja a szövetműködést. Szokásos adagja naponta 60-100 mg.

A nikotin-amid-adenin-dinukleotid (NADH) szervezet azonos anyag, jelentős szerepe van a sejtek energiatermelésében. Éhgyomorra szedjünk 10 mg-ot. Fogyasszunk na­ponta háromszor 500 mg L-karnitint is, mert serkenti azt a folyamatsort, amelyben a szervezet zsírsavak lebontásával jut energiához.

Mit tehet az orvos?

A CFS esetében nincs egyetlen gyógyszer vagy kezelés sem, amely önma­gában orvosolná az összes problémát, egy szakemberrel közösen azonban kidolgozhatnak olyan, többirányú tervet, amely valamennyi tünetét eny­hítheti. A következő módszerek gyakran segítenek.

Gyógyszerek a jobb alvásért. A súlyos alvászavarok miatt vényköte­les altatót vagy antidepresszánst írhatnak fel önnek, amely segítségével éjjelente hozzájuthat a szükséges hét-nyolc óra pihentető alváshoz.

Gyógyszerek a fájdalom ellen. A CFS-sel gyakran jár együtt fibro­myalgia (izomfájdalom). A két állapottal járó fájdalom ellen az ibuprofen és a hasonló gyógyszerek általában nem hatásosak, ráadásul gyomorvér­zést okozhatnak. Segíthet viszont egyebek közt az opioidok közé tartozó fájdalomcsillapító tramadol, valamint a pregabalin, a duloxetin és a venlafaxin hatóanyagú antidepresszánsok.

Antidepresszánsok. Az antidepresszánsok, mint a fluoxetin vagy a szertralin, megemelhetik a CFS-sel összefüggő alacsony vérnyomást, míg mások, például a duloxetin vagy a venlafaxin, a fájdalmat is enyhíthetik. Ezek a szerek akkor is eredményesek lehetnek a CFS ellen, ha ön nem depressziós. Hatásukat két idegi ingerületátvivő anyag – a szerotonin és a dopamin – szintjének növelésével (a CFS-es páciensek szervezetében ezekből általában kevés van), valamint a fájdalompályák gátlásával fejtik ki. Egy tanulmány azt is megemlíti, hogy immunserkentő hatásúak is lehetnek: növelhetik a vírusok elleni harchoz szükséges természetes ölő-sejtek számát. Ezek a szerek sokak esetében már a súlyos depresszió ellen adottnál jóval alacsonyabb dózisban is hatásosnak bizonyulnak.

Kognitív viselkedésterápia. Ennek során a résztvevők megtanulják átalakítani a helyzetükkel kapcsolatos gondolkodásukat, illetve megváltoztatni a viselkedésünket. A kognitív terapeuta abban is segíthet, hogy könnyebben birkózzon meg a stresszel és határokat szabjon tevékenységeinek. A páciensek általában egyórás foglalkozásokon vesz­nek részt, a foglalkozások között pedig gyakorlatokat végeznek, például naplót vezetnek, vagy bizonyos viselkedésformákat próbálnak ki.

Stimulánsok. Ha kognitív problémái vannak, például nehezen tud összpontosítani vagy emlékezni, hatásosak lehetnek az olyan stimuláns gyógyszerek, mint az amfetamin és a dextroamfetamin (ezeket Magyar­országon nem forgalmazzák), valamint a figyelemhiányos zavar kezelé­sére általában használt metilfenidát. Ezek a szerek megemelik az agyban két vegyületnek, a dopaminnak és a noradrenalinnak a szintjét, emellett a vérnyomást is stabilizálják. Noha e hatás még nincs kellően dokumentálva, egy nemrég megjelent tanulmány szerint a naponta szedett metilfenidát segít a kimerültség és a koncentrációs problémák enyhítésében.

Törekedjünk érzelmi egyensúlyra.

Ez természetesen nem egyszerű feladat, mivel az idült betegséggel együtt élni önmagában is megpróbáltatás lehet. A krónikus fáradtság szindrómában szenvedők körében a depresszió és a szorongás széles körben előfordul. Ha depressziósnak vagy idegesnek érezzük magunkat, keressünk segítséget. Forduljunk szakemberhez. Önsegítő csoport is létezik krónikus fáradtság szindrómában szenvedők számára. A pszichoterápiák közé tartozó kognitív viselkedési terápia gyakran eredményes.

Próbáljuk meg megértetni a családtagjainkkal, barátainkkal, munkatársainkkal a betegség lényegét. Mivel a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek gyakran teljesen egészségesnek tűnnek, a környezetükben lévő emberek kevésbé türelmesek és együtt érzőek velük, mintha egyéb szervi betegségben szenvednének. Fontos, hogy mások is elfogadják: a krónikus fáradtság szindróma valódi betegség, az érintettek nem színlelnek.

Megelőzés

Mivel a krónikus fáradtság szindrómának nem ismerik a kiváltó okát, emiatt nincs lehetőség a megelőzésre.

Alternatív terápiák

• Manuálterápia: Egyes betegeknél a fájdalmat meg lehet szüntetni akupunktúrával, masszázzsal, kiropraktikával.
• Táplálékkiegészítők: A krónikus fáradtság, függetlenül attól, fájdalmas-e vagy sem, több súlyos betegség tünete lehet, mint például a vérszegénységé, a rheumatoid arthritisé, a lupusé, bizonyos daganatos betegségeké és idült fertőzéseké. Amennyiben a kimerültség né-hány hétnél hosszabb ideig is fennáll, keressünk fel egy orvost, hogy megtudjuk, tüneteinket pontosan mi okozza.
• A SAM-e segíthet az ízületi és az izomfájdalmak enyhítésében, valamint hatékony az enyhe depresszió ellen is. A szokásos napi adagja 2-3-szor 200 mg. Számos vizsgálat szerint B12-vitamin-injekciók adását követően figyelemre méltó javulás jelentkezett a krónikus fáradtság szindrómás betegeknél. Egy klinikai vizsgálat ugyan¬csak kimutatta, hogy néhány hetes, két-három naponta be¬adott B12-vitamin-injekcióból álló kezelés után a betegek. 50-80%-a javulásról számolt be. Egy másik B-vitamin, a karnitin, szintén ígéretesnek tűnik a kimerültség tüneteinek kezelésében.
• Relaxációs kezelések: A meditáció, a jóga, az önhipnózis és egyéb más relaxációs kezelés gyakran eredményes a krónikus fáradtság szindróma tüneteinek leküzdésében. A taj csi nemcsak mérsékelt mozgást biztosít, hanem javítja az általános közérzetet, és ez igen hasznos a krónikus fáradtság kezelésében.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.