Egészségmegőrzés

A jó emésztés segítése megfelelő táplálkozással

A jó emésztést bátran nevezhetjük egészségünk és jó közérzetünk alapkövének, éppen ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk rá. Táplálékaink körültekintő kiválasztásával érhetjük el emésztőszerveink zavartalan működését, és hogy a táplálékot a lehető legjobban hasznosítsuk.

Emésztés során az elfogyasztott táplálékokból hasznosul a bevitt életfontosságú energia. Az egészséges emésztő­rendszer a jó tápanyaghasznosítás alapja. A legtöbb ember magától értető­dőnek tekinti, hogy az emésztése zavartalan, és csak akkor vesz róla tudomást, ha a megszokottól eltérő módon működik. A felnőtt embe­rek mintegy fele küszködik valami­lyen emésztési problémával. Ennek az aránynak közel sem kellene ilyen magasnak lennie, hiszen a bélrendszer működését nagyon egyszerű módszerekkel karban le­het tartani.

Szervezetünk megfelelő tápanyag­ellátása nemcsak attól függ, hogy mit eszünk, hanem attól is, hogy az étel miként hasznosul. Az emésztőrendszer feladata, hogy a táplálékból hasznosítható molekulákat „gyártson”.

A rostok

A nem oldható rostok annak elle­nére, hogy a bélrendszerben érin­tetlenül haladnak végig, jelentős szerepet játszanak egészségünk és jó közérzetünk fenntartásában. A rostok adják a széklet megfelelő állagát, és biztosítják minél gyorsabb előrehaladását a vastag­bélben.

Az afrikai falvak lakói között igen ritkák a fejlett világban gyako­ri idült bélrendszeri problémák. A jellegzetes afrikai étrend ugyanis főként természetes élelmiszerekből áll, és körülbelül négyszer annyi rostot tartalmaz, mint az átlagos európai ételek. Ennek következté­ben az étel sokkal hamarabb végig­halad a bélrendszeren, a széklet nagyobb, puhább, és könnyebben távozik a szervezetből. A vastagbél­rák is sokkal ritkább azoknál, akik nagy mennyiségű rostot fogyaszta­nak.

A durva és a finom

A rost elne­vezés többféle, a növények sejtfalá­ban található anyagot takar. Alap­vetően két fajtája van: az oldható és a nem oldható rostok. A legtöbb növényi eredetű élelmiszer mind­kettőt tartalmazza, de arányuk nö­vényenként eltérő.

A nem oldható rostok jelentő­sen gyorsítják a béltartalomnak a beleken történő áthaladását. Mi­vel így a potenciális rákkeltő anya­gok rövidebb ideig tartózkodnak az emésztőrendszerben, hatásukat sem tudják olyan hosszú ideig ki­fejteni, így csökkentik a rostok a bélrák kialakulásának veszélyét.

A teljes kiőrlésű gabonából készült gabonapelyhek, a búza, a korpa, a Graham-kenyér, a tészta­félék, a liszt, a barna rizs, a dió- és mogyorófélék és az olajos magvak, valamint egyes zöldségek, mint az articsóka, paszternák, brokkoli, babfélék és más hüvelyesek nagy mennyiségben tartalmaznak nem oldható rostot. Ezek a rostok aktív szerepet játszanak a vér koleszte­rinszintjének csökkentésében is

Másképpen ízletes

Engedjük szabadjára a fantáziánkat ha a rostfogyasztás növelése a cél. Próbáljuk ki például a teljes kiőrlésű lisztből és friss gyümölcsből készült banános muffintf tetején pirított napraforgómaggal! Ha ezt fogyasztjuk reggelire, garantáltan jól fog kezdődni a napunk. A bélben a koleszterint megkötik, így az nem szívódik fel a vérbe, hanem a széklettel távo­zik. Oldható rostokban gazdag a zab, a zabkorpa, a hüvelyesek, az alma, a körte, a karfiol, a sárgaré­pa, a citrusfélék, a csemegekukori­ca, a krumpli, az árpa és a rozs.

Védő tápanyagok

Számos adat utal arra, hogy azok körében, akik rendszeresen sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, kisebb a vastagbélrák előfordulása. Ezek­nek az élelmiszereknek a védőha­tása nemcsak magas rosttartal­muknak köszönhető, hanem annak is, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak antioxidáns hatású, a rákot előidéző szabad gyökökkel szemben védő fitovegyületeket.

Az emésztőgépezet. A táplálék emésztőrendszeren keresztül vezető útja a szájüregben kezdődik. A fogak megőrlik és feldarabolják a falatokat, amihez az enzimeket tartalmazó nyál is hozzájárul. Ez az első lépés a táplálékban lévő keményítő cukorrá alakításában.

Az emésztőrendszer működése

Az étel megemésztése attól függő­en, hogy mit és mennyit eszünk, 2-72 órát vesz igénybe. Az élet­mód, ezen belül a rendszeres test­mozgás, az alvás mennyisége, az öröklött hajlam és az általános egészségi állapot is hatással van az emésztés sebességére.

Az emésztés megkezdődik még mielőtt az étel a szájunkba kerül­ne. Az étel látványa, illata, de akár a gondolata is elegendő ahhoz, hogy emésztőnedveink termelése beinduljon. A fogak az ételt felda­rabolják és nyállal keverik el. A nyálban lévő enzimek megkez­dik a keményítő szőlőcukorrá való lebontását.

Felszívódás a bélben

A tápanyagok nagyobb része a vékonybél első szakaszából szí­vódik fel. Ide ürül a hasnyálmirigy váladéka, valamint a májban ter­melődő epe. A fehérjék, zsírok és szénhidrátok alkotóelemeikre, vagyis aminosavakra, zsírsavakra, egyszerű cukrokra bomlanak, amelyek a redőzött bélfalon át szí­vódnak fel a vér-, ül. Nyirokrend­szerbe. A bélfalon lévő redők felü­letét milliónyi apró, ujj szerű kitüremkedés borítja. Ezek a bél-bolyhok nagy felületet biztosítanak a megemésztendő anyag felszívó­dásához.

A táplálékból fel nem szívódó béltartalom, amely elsősorban cellulózban gazdag rostokból áll, a vékonybélből a vastagbélbe kerül. A vastagbélben ez bélsárrá alakul, amely a szervezetből széklet formájában kiürül. A vastagbélben lévő béltartalom már nem tartalmaz hasznosítható tápanyagokat. Itt a bélsárból még víz és ásványi anyagok szívódhat­nak fel.

Hasznos baktériumok

Öt jó tanács a rostfogysztás növeléhez

Graham – kenyér

A legegyszerűbben úgy jut sok rosthoz, ha mindennap ilyen kenyeret eszünk. Ne tévesszük azonban össze a barna kenyérrel, mert a barna kenyér csakúgy, mint a fehér kenyér, nem teljes kiőrlésű lisztből készül!

  • Adjunk babféléket a levesekhez vagy egytál­ételekhez
  • Együnk Graham-kenyeret, főtt tésztát, rostban gazdag gabonapelyhet és barna rizst!
  • Sütéshez használjunk teljes kiőrlésű lisztet!
  • Napközben együnk aszalt gyümölcsöt!
  • Együnk naponta leg­alább 5 adag gyümölcsöt vagy zöldséget.

Alapos rágás és nyelés

Miután megrágtuk és lenyeltük az ételt, a garaton és a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül. Kb. 4 órán át a gyomorban marad, ahol pépes állagú lesz és gyomorsavval keveredik. Az erősen savas vegyhatású gyomorsav pusztítja a táplálékkal a gyomorba jutott kórokozókat.

A táplálékot ezután m a gyomorfal ritmikus m összehúzódásai a vé­konybélbe továbbítják. A fehérjéket és a kemé­nyítőt enzimek bontják le. Az epe segíti a zsí­rok lebontását végző enzimek működését. A lebontott táplálék al­kotóelemei a vékonybél falán keresztül a vér­áramba (zsírok esetén a nyirokrendszerbe) szívódnak fel. A fennmaradó, főképp nem oldható rostokból (pl. cellulózból) álló béltartalom a vastagbélbe jut. A béltartalom végül a végbélbe érkezik, majd a végbélnyíláson át elhagyja a szervezetet.

Hasznos baktériumok

A vastagbélben milliárdnyi baktéri­um és más mikroorganizmusok, gombák élnek – ezek együttesen alkotják a bélflórát. Az egészséges belekben a mikroorganizmusok két legnagyobb csoportja a lactobacilusok és a bifidobaktériumok. Ezek „hasznos” bak­tériumok, mivel egyrészt meg­akadályozzák a kórokozók elszaporodását, másrészt K-vitamint és kis mennyiségben B-vitaminokat, B12-vitamint és biotint szintetizálnak.

Egyre több bizonyíték lát napvi­lágot azzal kapcsolatban, hogy a baktériumok fermentáló tevékeny­sége során keletkező vegyületek vé­dik a vastagbelet a ráktól, és erősí­tik az immunrendszert. A bélflóra érzékeny egyensúlya azonban könnyen felborulhat helytelen táp­lálkozás, stressz, vagy bizonyos gyógyszerek, például antibioti­kumok hatására. Ekkor megnő a veszélye annak, hogy gombák, pél­dául a Candida albicans, vagy más mikroorganizmusok elszaporodja­nak és különböző betegségeket vagy bélrendszeri zavarokat okoz­zanak.

A hasznos baktériumok elszaporítására és a bélflóra egészséges egyensúlyának helyreállítására al­kalmasak a gyógyszertárakban és gyógynövény szaküzletekben kap­ható Acidofilus baktériumot tartal­mazó táplálékkiegészítők. Mindig figyelmesen- olvassuk el a haszná­lati utasítást, és a készítményt fel­bontása után a hűtőszekrényben tároljuk!

Keressük a baktériumokat!

A hasznos baktériumokat tartal­mazó élelmiszereket és táplálék­kiegészítőket probiotikumoknak hívják. Ilyenek a biojoghurt, a savanyúkáposzta, a tejíró és a miso nevű szójatermék. Egyes ételek, mint az articsóka, spárga, hagyma, cikória, póréhagyma, fokhagyma, búza, rozs, árpa, banán és paradi­csom a bélben a hasznos bifido-baktériumok és lactobacilusok sza­porodását elősegítő, míg a káros baktériumok szaporodását gátló vegyületeket, rostféleségeket tartal­maznak. Az ilyen rostokat tartal­mazó élelmiszereket és táplálék­kiegészítőket probiotikumoknak hívjuk.

Állandó energiaforrás

Bizonyos ételek emésztése tovább tart, és a tápanyagok lassabban szívódnak fel belőlük, ezért hosszú időn át képesek a teltség érzetét kelteni; emellett még a vércukrot is állandó szinten tartják. Jelentős különbség van az egyes szénhidráttartalmú ételek között emésztésük sebessége tekin­tetében, más szóval abban, hogy el­fogyasztásuk után mennyi idővel bomlanak le a véráramba felszívó­dó egyszerű cukrokká. Ezt a sebes­séget a glikémiás indexnek (Gl-nek) nevezett rendszer alapján határozzák meg.

Élőflórás joghurtok

Ha emésztőrendszerünk egészségi állapotán javítani akarunk, fogyasszunk élőflórás joghurtot, amely elősegíti a bélflóra hasz­nos baktériumainak szaporodását, és gátolja a kórokozó baktéri­umokat és gombákat. Egycsészényi élőflórás joghurt mintegy egymilliárd élő baktériumot tartalmaz. Előnyös hatásai csak rendszeres fogyasztás esetén érvényesülnek. Az élőflórás joghurt enyhíti a hasmenés, a székrekedés, az irritábilis bél szindróma az ételmérgezés tüneteit.

Elejét veheti a kellemetlen szájszag kialakulásának is. Gyakran használják szájpenész kezelésére, és az immunrendszert erősítő hatására is egyre több bizonyíték válik ismertté. Hatását tekintve nem számít, hogy a natúr vagy a gyümöl­csös változatot fogyasztjuk, az azonban fontos, hogy zsírban szegény és cukormentes legyen.

Szőlőcukor

A tiszta szőlőcukor (glükóz) a véráramba leggyorsabban felszívódó élelem, a GI besorolás szerin­ti értéke 100. Más élelmiszerek, mint például a bab, bagolyborsó, lencse, alma, aszalt sárgabarack, őszibarack, főtt tészta, zabpehely, joghurt, földimogyoró, avokádó, spenót és cukkini GI értéke jóval alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy sokkal lassabban bomlanak le. Fo­gyasztásukkal nemcsak sok rost­anyaghoz jutunk, hanem a folya­matos és stabil cukorutánpótlás előnyeit is élvezhetjük.

A víz előnyei

A legtöbb ember messze nem fo­gyaszt annyi vizet, mint amennyire szüksége lenne, pedig az egészség megőrzése szempontjából ez nem közömbös. Átlagosan naponta kö­rülbelül nyolc pohár alkohol-, kof­fein- és cukormentes folyadékot kell fogyasztani, de azok, akik túl­súllyal küszködnek, rendszeresen edzenek vagy légkondicionált he­lyiségben dolgoznak, még ennél is többet igyanak.

A legtöbben csak akkor isznak, ha megszomjaznak. Bár a szomjú­ság általában jól jelzi a szervezet folyadékigényét, amikor szomjasnak érezzük magunkat, a szervezetünk már kis mértékben kiszáradt. Ezért tanácsos gyakrabban, rendszeres időközönként inni.

A víz nagyon fontos a szervezet működése szempontjából. Már kis mértékű kiszáradás is fejfájással, levertséggel, szédüléssel, bőrszá­razsággal és hasonló tünetekkel jár. A tartósan csökkent folyadék-bevitel hozzájárul a húgyúti fertő­zések, a vesekövesség és a székre­kedés kialakulásához.

Étrend gyümölcsökből

Ha azt mondjuk, hogy rostban gazdag étel, a legtöbb ember azonnal a lencsére és a babra gondol. Ne feledkezzünk meg azonban a gyümölcsökről sem, amelyekben szintén sok rost található, és ugyanakkor vitaminokban, valamint ásványi anyagokban is gazdagok!

Miért éppen gyümölcsöt?

A gyümölcsök kívül-belül – a héj és a magok is – rengeteg rostot tartal­maznak, és jóval könnyebb ételek, mint a hüvelyesek. Gyümölcsöt nyersen vagy főzve a nap bármelyik szakában ehetünk, a főétkezések részeként, vagy azok között is. A gyümölcsök elősegítik az emésztőnedvek képződését, és ezért különösen hasznosak, ha étkezés előtt fogyasztjuk őket. Kezdjük az étkezést frissítő dinnyével vagy grépfrúttal!

Finom reggeli

Az aszalt gyümölcsök különösen gazdagok oldható rostokban, így érdemes a napot a képen látható gazdag fűszeres gyümölcs kompóttal kezdeni.

Friss desszert:

Rendkívül ízletes desszertet készíthe­tünk egzotikus gyümölcsökből, mangóból, ananászból és kiviből.

Bár az ember hat-kilenc hétig tartó éhezést is túlélhet, víz nélkül három nap után nem nagyon van esélye az életben maradásra.

A szervezet kitakarítása

Az alternatív és természetgyógyászok szerint mérgező anyagok halmozódnak fel a szervezetünkben. Gyógymódként gyakran méregtelenítő étrendet ajánlanak. Az orvosok és a dietetikusok általában szkeptikusok a méregtelenítő étrend hatásosságával kapcsolatban.

Különösen kétségesnek tartják egyes nagyon megterhelő rendszabályok, például a rendsze­res koplalás jogosságát. Úgy tartják, hogy ezek a diéták a legjobb esetben is csak hatástala­nok, bár az sem kizárt, hogy egye­nesen veszélyesek. A szervezet mérgező anyagokkal szembeni védekezésének elősegítésére azonban ismerünk néhány egyszerű és biztosan veszélytelen módszert:

Bár az ember hat-kilenc hétig tartó éhezést is túlélhet, víz nélkül három nap után nem nagyon van esélye az életben maradásra.

A szervezet kitakarítása

Az alternatív és természetgyógyá­szok szerint mérgező anyagok hal­mozódhatnak fel a szervezőink­ben. Gyógymódként gyakran méregtelenítő étrendet ajánlanak. Az orvosok és a dietetikusok álta­lában szkeptikusok a méregtelení­tő étrend hatásosságával kapcsolatban.

Szervezetünk kétharmadát víz alkotja. Elsősorban a veséken keresztül vizelet formájában, kisebb mértékben a bőrön és a tüdőn keresztül naponta mintegy 1,7 l vizet veszítünk.

  • Igyunk sok folyadékot, naponta legalább 1,7-2,25 liternyit. Ne igyunk egyszerre sokat, inkább rendszeres időközönként kortyolgassunk keveset! Ha hirtelen sokat iszunk, egyúttal sok levegőt nyelhetünk, ami kellemetlen haspuffadáshoz vezet.
  • Fogyasszunk minél több vegy­szerek felhasználása nélkül ter­mesztett biogyümölcsöt és -zöld­séget!
  • Fogyasszunk minél több rostban gazdag élelmiszert – ezek meg­kötik a bélben az epével kivá­lasztott méreganyagokat. Tornázzunk rendszeresen -a verejtékezéssel káros anyagok és bomlástermékek távoznak a szervezetből.
  • Fogyasszunk minél kevesebb zsíros ételt, kávét és alkoholt!

A problémák elkerülése

A jó evés-ivás örömét sokféle emésztési zavar keserítheti. A székrekedés, a gyomorfekély, a gyomorrontás, gyomorégés, hasgörcsök, epekő, irritábilis bél szindróma és a rossz szájszag kialakulásában szerepet játszhat a helytelen táplálkozás. Bár orvosi tanácsra feltétlenül szükség van ezeknek a betegségeknek a gyógyí­tásában, mi magunk sokat tehe­tünk a bajok megelőzése érdeké­ben. A bélműködés javításának legegyszerűbb módja, ha étkezés után a beáztatott kardamommagvak levéből iszunk.

Hogyan védekezhetünk a szék­rekedés ellen?

A székrekedés sok ember számára jelent komoly problémát. Ugyanakkor, míg éven­te több milliónyi adag hashajtó fogy a patikákban, tíz ember közül csupán kettő fogyaszt el annyi rostdús ételt, ami az ajánlott napi 18 g rostanyagot tartalmazza. A székrekedés egyik legfőbb oka a nem megfelelő mennyiségű rost-és folyadékfogyasztás. Különösen az idősebb emberek esetében a mozgáshiány is jelentősen hozzájárul a székrekedés kialaku­lásához

A székrekedés hátterében a vastagbélfal izmainak tónusvesz­tése áll (ezért hívják „atóniás” székrekedésnek is). A gyógymód egyszerű: fogyasszunk több rostdús ételt, igyunk több folyadé­kot, és ne feledkezzünk meg a rendszeres testedzésről. Elsősor­ban a rebarbarában, a kávéban és az aszalt szilvában találhatók olyan anyagok, amelyek a vastag­bélfalat közvetlenül ingerlik, ezért ezeket az élelmiszereket gyakran ajánlják székrekedés ellen.

Mit tegyünk gyomorpanaszok ellen?

  • A mentatea a bélfal görcsét oldó vegyületeket tartalmaz. A fodormentából vagy bors­mentából főzött friss tea elősegí­ti az emésztést, segít a túlzottan bőséges étkezés okozta emésztési problémák elkerülésében, és ele­jét veszi az émelygésnek.
  • Az édeskömény segíti az emésztést és enyhíti a gyomorgörcsöket. A belőle főzött tea csökkenti az émelygést, a szélgörcsöket és a haspuffadást. Mivel serkenti a méhösszehúzódást, terhes nőknek nem ajánlott!
  • A kardamom megakadályozza különböző emésztőszervi panaszok, mint a gyomorrontás, haspuffadás, bélgázosság és hasgörcsök kialakulását, valamint a gyomorsav felöklendezését és a böfögést. Kellemes, fűszeres ízével sokféle édes és pikáns étel kiváló ízesítője.
  • A gyömbér segít mindenfajta émelygés, hányinger elmulasztásában. Tengeribetegségben is jótékony hatású. Kandírozott gyömbér szopogatása, gyömbérsör vagy gyömbértea kortyolgatása ilyenkor csodát tehet. A gyömbértea készítéséhez egy 1 centiméteres friss gyömbérdarabot reszeljünk bele forró vízbe, és hagyjuk tíz percig állni.
  • A manukaméz a manuka vagy új-zélandi teafa virágából készül, és erős antibakteriális hatás­sal bír. Egy teáskanálnyi méz étkezések után elfo­gyasztva és még egy kanálnyi lefekvéskor, baktérium ölő hatású és segít meggyógyítani a gyomorfekélyt.

A gyomorfekély

Vagy a vékonybél legfelső ré­szén, a nyombél (patkóbél) falán kialakuló nyálkahártya-hiány. A tünetek a has felső részében jelentkező enyhe, kellemetlen érzéstől egészen az égető fájda­lomig terjednek. Súlyos esetek­ben hányás és komoly súlyvesz­teség is felléphet. Gyomorfekély gyanúja esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz!

Bár a betegség kialakulása többnyire a Helicobacter pylori nevű baktérium okozta fertőzés vagy nem szteroid gyulladásgát­ló terápia eredménye, a fekély súlyosbodásához a túl fűszeres ételek és a túlzott alkoholfo­gyasztás is hozzájárul. A gyó­gyulást meggyorsíthatjuk, és a betegség kiújulását megakadá­lyozhatjuk, ha sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. A gyomorfekély gyógyulását segíti a béta-karotin és a C-vita­min, a cinkben gazdag tenger gyümölcsei és a teljes kiőrlésű gabonafélék.

A bélfal izmainak görcsös össze­húzódása okozta spasztikus szék­rekedést stressz, lelki problémák, dohányzás, bizonyos irritáló élel­miszerek fogyasztása vagy a vas­tagbél elzáródása okozhatja. Ezzel mindenképpen forduljunk orvos­hoz!

Szélgörcs

A rostban gazdag élelmiszerek fogyasztásának egyik következménye túlzott bélgázkép­ződés lehet, amit a vastagbélbe ke­rült emésztetlen szénhidrátok bon­tását végző baktériumok idéznek elő. A legtöbb esetben átmeneti probléma, de ha tartós haspuffadást okoz, jobb, ha teszünk ellene.

Ha nemrég tértünk át a rostdús ételekre, és túl nagy mennyiséget fogyasztunk, vegyünk vissza egy kicsit a tempóból, csak fokozato­san növeljük a rostok mennyisé­gét, hogy a szervezetünknek le­gyen ideje az átállásra. Ne együnk egyszerre túl sokat, és lassan igyunk, mert a hirtelen lehajtott folyadékkal sok levegőt is lenye­lünk, ami növeli a bélgáz mennyi­ségét.

Diszpepszia

A diszpepsziának nevezett állapot (emésztési zavar) átmenetileg min­denkinél előfordulhat. A has felső részében, a gyomor tájékon okoz kellemetlen, feszítő érzést. Diszpepsziát kiválthat gyomorhurut, gyomorsav-túltermelés, túlzott al­koholfogyasztás vagy

Bélrendszeri fertőzés is

Terhes nőknél gyakori, mert a terhesség előrehaladtával a megnagyobbodott méh nyomja a gyomrot. A gyomor falát egyes gyógyszerek, például az asz­pirin irritálhatják. A fekély is okoz­hat emésztési panaszokat.

Egyes nehezen emészthető éte­lek érzékeny embereknél gyakran okoznak gyomorpanaszokat. Ilyenek a csípős, fűszeres ételek, a nyers saláták és zöldségek, például az uborka, a retek és a hagyma, a zsíros ételek, az erős tea és kávé, valamint a zsíros sajt.

Gyomorégés

A nyelőcső végén elhelyezkedő záróizom-gyűrű nor­mális esetben megakadályozza, hogy gyomorsav kerüljön a nyelő­csőbe. Gyomorégés akkor fordul elő, ha ez az izom valamilyen ok­ból nem tökéletesen zár, és gyomorsav jut a nyelőcsőbe. A gyo­morral ellentétben a nyelőcső falát nem védi nyálkahártya a savval szemben, ezért begyullad és fáj.

Hogyan kerüljük el a gyomor­égést? Ha szeretjük a távol-keleti ételeket, de a túl fűszeres fogások gyomorégést okoznak, fogyasszuk őket kevésbé fűszerezett, de éppannyira ízletes formában. A sült rizs helyett pl. Válasszunk a főtt vagy párolt rizst, vagy tésztát! Az evés­hez használjunk pálcikát, így egyszerre kevesebb étel ke­rül a szájunkba!

Rekeszsérv

Gyomorégés akkor is bekövetkezhet, ha a hasüregből a gyomor egy része felcsúszik abba a nyílásba, ahol a nyelőcső áthalad a rekeszizmon. Ezt az állapotot ne­vezik rekeszsérvnek. A rendelle­nesség gyakran veleszületett, de el­hízott egyéneknél, terhes nőknél és dohányosoknál is előfordul.

Hogyan előzzük meg a gyomorégést?

  • Együnk gyakran, de keveset, kerüljük a túl kiadós ét­kezést!
  • Vacsorázzunk korán, hogy legyen időnk megemészteni az ételt, mielőtt lefekszünk!
  • Emeljük meg az ágy fejrészét 8-10 cm-rel, így a gyomorsav nem tud a nyelőcsőbe visszafolyni!
  • Kerüljük a túlzott koffein- és alkoholfogyasztást, és
  • Az olyan ételeket, amelyekre érzékenyek vagyunk!
  • Ne viseljünk szoros övet vagy szűk ruhát.
  • Ne hajolgassunk az étkezést követően!
  • Ne dohányozzunk – a dohányzás elernyeszti a nyelő­cső körüli izmokat és így elősegíti a gyomorsav visszaáramlását!

Hogyan előzzük meg a diszpepsziát?

  • Együnk naponta többször keveset, de ne hagyjunk ki egy étkezést sem!
  • Ne együnk túl gyorsan, rágjuk meg az ételt alaposan!
  • Ne fogyasszunk zsírban sült és zsíros ételeket, vagy olyan ételt, amit nehezen tudunk megemészteni!
  • Paracetamolt vegyünk be aszpirin helyett, ha fájdalomcsillapítóra van szükségünk!

Ha kiderül, hogy panaszaink hátterében rekeszsérv áll, kerüljük a bőséges étkezéseket, együnk in­kább naponta ötször, és egy-egy al­kalommal csak keveset! Kerüljük azokat az ételeket, amelyek emész­tési renyheséget, gyomorrontást

Okoznak, vagyis a zsíros és savas ételeket, például a savanyúságot! Főzéshez használjunk rozmarin­got, zsályát, tárkonyt, édeskö­ményt, kaprot és mentát, amelyek segítik az emésztést! Igyunk ezek­ből a fűszernövényekből készített teát.

Mit tehetünk szájszag ellen?

A szájszag leggyakoribb oka az elégtelen szájhigiéné, ill. A rossz fogak. Ezek mellett a rossz szájsza­got curry, fokhagyma és alkohol fogyasztása vagy dohányzás is előidézheti. A szájhigiéniai előírá­sok betartásával és értelmes étke­zési szokások kialakításával általá­ban megelőzhető. A rossz szájszag kialakulásához a szorulás, a gyomorfekély és az emésztési renyheség is hozzájárul; ezek megelőzése érdekében tanácsos minél több rostot és folyadékot fo­gyasztani!

A zsálya elősegíti a laktató nehéz ételek emésztését és enyhíti az enyhébb, diszpepsziás gyomorpanaszokat. Ha emésztési problémáink vannak, kortyolgassunk zsályalevélből készített teát!

Fogaink és ínyünk védelme érdekében fogyasszunk minél több nyers zöldséget és almát, és étke­zés után rágjunk el néhány kapor- vagy köménytermést! A fokhagy­ma- és alkoholszagú lehelet ellen állítólag hatásos egy darab friss petrezselyemlevél. Forduljunk orvoshoz vagy fogorvoshoz, ha nem tudunk megszabadulni a rossz szájszagtól!

Irritábilis vastagbél szindróma

Minden harmadik embernél megfigyelhető az irritábilis vastagbél szindróma (IBS) valamilyen tünete. Jellemző rá a tartósan fellépő hasi fájdalom, hasi görcs, haspuffadás érzése, esetleg székletürítési zavar (székrekedés vagy hasmenés, vagy a kettő váltakozása).

Újabb vizsgálatok szerint az IBS hátterében a bélfal görcsös össze­húzódását előidéző fokozott érzé­kenység húzódik meg. Ennek okai még nem ismertek, de a stressz, a szorongás és a depresszió minden valószínűség szerint jelen­tős szerepet játszik az IBS kialaku­lásában. Minden korban előfordul­hat, de leggyakoribb 15 és 40 éves kor között. Nők körében kétszer gyakoribb, mint a férfiak esetében. Mivel a tünetek is nagyon eltérőek,

Az egyik esetben hatásos gyógy­mód nem feltétlenül segít a másik emberen. Sok esetben a rostban gazdag étrend jelentős enyhülést hozhat, míg más esetekben a túlzott rostfogyasztás súlyosbítja a tüneteket. A zsírban gazdag és fűszeresebb ételek általában a tünetek erősödését idézik elő. Az étkezési szokások megváltoz­tatása, különösen a többszöri, kis mennyiségű étkezésre történő átállás általában enyhíti vagy meg is szüntetheti a bajt.

Bár egyesek úgy vélik, hogy a problémáikat élelmiszerallergia vagy intolerancia okozza, az orvo­sok szerint ez csak ritkán húzódik meg a háttérben. Ugyanakkor tény, hogy sok esetben bizonyos ételek jelentősen súlyosbítják a tüneteket. Leggyakrabban a tej, a kenyér, a hús, a kávé, a tejeskukorica, a borsó és babfélék váltják ki a tü­neteket.

Alternatív gyógymódok IBS-re

Az IBS megelőzésében gyakran jelentős eredmény érhető el a stressz oldá­sára irányuló kezeléssel. A tünetek enyhítésére sikerrel alkalmazhatók különböző relaxációs technikák és kiegészítő terápiák, például az akupunktúra, a meditáció, a jóga és a hipnoterápia. A masszázs és az aromaterápia is igen

Hatásos lehet. A masszázsolaj elké­szítéséhez cseppentsünk öt csepp mentaolajat négy kiskanálnyi semleges „hordozó” olajba, például mandula- vagy napraforgó­olajba. Gyengéd körkörös mozdu­latokkal masszírozzuk be a hasfal bőrébe. A masszírozás és a menta­olaj együttes hatása ellazítja a bélfal izmait, így jelentősen enyhíti a fájdalmat. Hasonló masszázs a székrekedés enyhítésé­re is használható.

Masszázsolajnak gyakran hasz­nálják az Aloe vera, a vörös szilfa és a ligetszépe olaját is. Sokan a borsmentateát is hatásosnak talál­ják, másoknál a görcsoldó és has­hajtó gyógyszerek hozzák meg a várva várt enyhülést. Érdemes or­vosunk vagy gyógyszerészünk ta­nácsát is kikérnünk.

Ügyeljünk a májunkra!

A májunk sokféle feladatot lát el: közömbösíti a méreganyagokat, epét választ ki és eltávolítja a salakanyagokat; a szőlőcukrot glikogén formájában raktározza; tárolja a zsírban oldódó vitamino­kat.

Bizonyos élelmiszerek segítik a máj működését. Ilyen a sárgaré­pa, a paszternák, a cékla, az arti­csóka és a C-vitaminban gazdag élelmiszerek. A máj kielégítő működéséhez a B12-vitamin is elenged­hetetlenül fontos.

Alternatív gyógymódok. Egy csésze nyugtató hatású, kellemes gyógynövénytea, mint például a borsmentatea (fent) enyhíti a haspuffadást és más emésztőszervi panaszokat például a bélgázosságot

Gyengéd nyomás. Az aromaterápiás masszázs (balra) csodákat művel az irritábilis vastagbél szindrómában szenvedőknél.

Fájdalmas epekövek

Epekő akkor képződik, ha az epéből az epehólyagban a koleszterin vagy a kalcium kristályos formá­ban kiválik. Minden tizedik ember­nek van epeköve. Elsősorban azok veszélyeztetettek, akik sok telített zsírsavat fogyasztanak. Az epekő kialakulását egyéb tényezők is elősegítik, mint például a túlsú­lyosság, a mozgásszegény életmód, a koleszterinszint emelkedése, valamint a többszöri terhesség.

Az epekövesség, különösen nehéz vagy zsíros ételek fogyasztá­sa után, súlyos panaszokat, epe­görcsöt okozhat, főként, ha az epevezeték elzáródik. Ilyenkor haspuffadással és hányingerrel kísért intenzív fájdalom lép fel a jobb bordaív alatt. A beteg besárgulhat, és a tartós epepangás májkárosodást idéz elő. Az epehólyag epekő okozta gyulladását láz jelzi. Az epegörcs megelőzhető zsírban szegény és rostban gazdag ételek fogyasztásával.

Segítő gyógynövények

Sok természetgyógyász és herbalista határozottan állítja, hogy az arti­csókában található vegyület, a cinarin védi a májat azáltal, hogy serkenti az epe termelődését, jelentősen javítja a máj működé­sét. Ugyanakkor gátolja az epekő­képződést, és csökkenti a vér koleszterinszintjét. A cinarin kapszula formájában kapható a legtöbb gyógyszertárban és gyógynövény-szaküzletekben. A máriatövis hatóanyaga, a szili­marin szintén védi a májat, mivel segíti a máj sejtek regenerálódását.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.